Ki mondta, hogy tudósnak kell lenned ahhoz, hogy hozzájárulj a tudományhoz?

Néhány híres művész és író kreativitása nemcsak a művészetekben, hanem a tudomány fejlődésében is maradandó nyomot hagyott, új utakat nyitva az emberi tudás előtt. Az alábbi öt „nem tudós” nemcsak ikonikus műalkotások létrehozására használta fel kreativitását, hanem hozzájárult az emberi tudás határainak kitolásához is.

Egyéni útjuk során egyeseknek minden lépésnél meg kellett küzdeniük az előítéletekkel, míg másokat a tudományos közösség befogadott. Történetük a végtelen emberi kíváncsiság erejéről tanúskodik.

Edgar Allan Poe: fekete lyukak és tér-idő

A gótikus verseiről és rejtélyes novelláiról ismert Edgar Allan Poe a tudomány fejlődéséhez is hozzájárult. 1848-ban egy „Eureka” című prózaversben (esszészerű műben) fejtette ki gondolatait a csillagászatról és a világegyetemről. Poe az elsők között volt, aki felvetette a többszörös univerzumok létezésének lehetőségét, valamint a fekete lyukak létezését. Az „Eureka” című műve a tér-idő gondolatát is felvetette, mivel Poe azt írta: „hogy a tér és az idő egy”.

Amikor az „Eureka” megjelent, Európán kívül nagyrészt figyelmen kívül hagyták. 1922-ben Alexander Friedmann orosz matematikus, Poe egyik rajongója, az „Eureka” gondolatait felhasználva segített megérteni, hogyan működik az univerzum. Friedmann munkájában Poe-t soha nem említette meg. Bár az „Eureka” számos pontatlan tudományos elképzelést is tartalmazott (például áltudományos elméleteket), sok tudóst inspirált, hogy újragondolja a világegyetemünkkel kapcsolatos kérdéseket.

Leonardo Da Vinci: az emberi anatómiától a repülőgépekig

Az igazi „reneszánsz embernek” tartott da Vinci nemcsak a művészet, hanem az anatómia és a mérnöki tudományok terén is jelentős eredményeket ért el. 1489-ben kezdte komolyabban tanulmányozni az anatómiát, rajzokat készítve a test különböző részeiről, beleértve a szemgödröt, az izmokat és a csontrendszert. Állítólag mintegy 30 holttestet boncolt fel annak érdekében, hogy megértse a test működését. Rajzai hatással voltak a szobrászatra, mivel tudományosan pontosabbá és élethűbbé tették azt. Halála után tudósok az ő rajzait használták fel, hogy jobban megértsék az emberi test működését, amely így az orvostudomány fejlődéséhez is hozzájárult.

Leonardo Da Vinci 1510 vagy 1511 körül készült anatómiai tanulmányai. (Kép forrása: Leonardo Da Vinci/ Public Domain)

Da Vinci a mérnöki tudományokban is jelentős előrelépéseket ért el. A hídtervezéstől a repülőgépekig terjedő tervei jövőbeli találmányok ihletforrásává váltak. Több mint 300 évvel később svájci hídépítők da Vinci hídtervei alapján dolgoztak. A fogaskerék- és forgattyúrendszerek tervezésében is úttörő volt, amit később órákban és motorokban alkalmaztak. Tudományos érdemeiért azonban ő nem kapott elismerést.

Beatrix Potter: botanika és az üvegplafon

A gyermekkönyvíró Beatrix Potter tudományos munkássága csak nemrég vált ismertté. Az olyan mesekönyveiről ismert Potter, mint a Nyúl Péter meséi, mélyen érdeklődött Anglia természetes növényvilága iránt. Gombákat és más növényeket ábrázoló tudományos illusztrációkat készített, sőt 1897-ben egy tanulmányt is írt a gombák szaporodásáról (spóraképzésről). Megpróbált belépni a neves Linnean Society-be, de női mivolta miatt elutasították, és még dolgozatát sem mutathatta be. Halála után a Linnean Society bocsánatot kért a vele szemben tanúsított nyílt diszkrimináció miatt. Potter tudományos illusztrációi ma is láthatók múzeumokban, inspirálva más botanikusokat új fajok felfedezésére és a növényvilág titkainak feltárására.

John Steinbeck: tengeri élőlények

A nagy gazdasági világválság alatti amerikai élet küzdelmeit bemutató John Steinbeck művei klasszikussá váltak. Az „Érik a gyümölcs” és az „Egerek és emberek” című regényei a legtöbb középiskolai tananyag részét képezik. Az írás mellett Steinbeck arra is talált időt, hogy a tengerbiológus Ed Ricketts-szel való barátsága révén a tudományhoz is hozzájáruljon.

Megjelent a BitcoinBázis oldalon.