Európa nem valószínű, hogy támogatja Zelenszkij 200 ezer békefenntartóra vonatkozó kérését

Az idei, 2025 januárjában megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon Volodimir Zelenszkij beszéde nemcsak Ukrajna helyzetére hívta fel a figyelmet, hanem egy nagyszabású, 200 000 európai békefenntartót követelő javaslatával komoly vitákat is generált. Az ukrán elnök szerint Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság egyesített katonai ereje, Ukrajna hadseregével kiegészülve, hatékony ellensúly lehetne az orosz haderővel szemben. Kiemelte, hogy a békefenntartók jelenléte nemcsak a frontvonal stabilizálását szolgálná, hanem az orosz agresszió elrettentésére is alkalmas lenne.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ez a lépés kulcsfontosságú lehet, különösen az USA által Ukrajnának nyújtott támogatás bizonytalansága miatt. Az elnök arra figyelmeztetett, hogy Donald Trump jelenlegi elnöki hivatali ideje alatt az Egyesült Államok prioritásai megváltozhatnak, ami Európa számára nagyobb felelősséget róna az ukrajnai konfliktus kezelésében. Az ukrán elnök szerint elengedhetetlen, hogy Európa saját védelmi stratégiát dolgozzon ki, és ne támaszkodjon kizárólag az amerikai támogatásra.

Zelenszkij javaslata szerint Európának egy nagyszabású békefenntartó missziót kellene létrehoznia, mielőtt az USA esetleg közeledne Oroszországhoz vagy Kínához egy új geopolitikai alku keretében. Ezzel a gondolatkísérlettel azonban nemcsak az európai vezetők szkepticizmusát vívta ki, hanem rávilágított a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok töredezettségére is.

Európa óvatosan közelít Zelenszkij kéréséhez, és tartózkodik a békefenntartó missziótól

Az európaiak azonban valószínűleg nem fogják teljesíteni Zelenszkij követelését, ugyanazon okokból, amiért az Egyesült Királyság sem létesített katonai támaszpontot Ukrajnában, bár ezt korábban egy partnerségi paktumban vállalták. Egyik európai ország sem akar megkockáztatni egy olyan háborút Oroszországgal, amelyben az USA támogatása nélkül egyedül kellene helytállniuk. Még az atomfegyverekkel rendelkező Egyesült Királyság és Franciaország sem hajlandó ilyen kockázatot vállalni.

Trump stratégiája egyértelmű: el akarja kerülni, hogy az USA bevonódjon egy olyan háborúba, amelyet nem ő provokált ki, miközben a belföldi reformok és a Kína elleni ázsiai „pivotáció” prioritását helyezi előtérbe. Az európai haderő-telepítés és békefenntartó missziók lehetősége emiatt még inkább csökken.

Zelenszkij beszédében figyelmen kívül hagyta Lengyelországot

Lengyelország és Románia stratégiai szempontból kulcsfontosságú országok Ukrajna szomszédságában, amelyek a békefenntartó missziók szempontjából különleges jelentőséggel bírnak. Lengyelország a NATO harmadik legnagyobb hadseregével rendelkezik, és jelentős szerepet játszik a kelet-európai katonai egyensúly fenntartásában. Az ukrán-lengyel kapcsolatok azonban nem problémamentesek, hiszen történelmileg és politikailag is feszültségek árnyékolják be a két ország viszonyát. Érdekes módon Zelenszkij beszédében Lengyelországot meg sem említette, ami politikai üzenetként is értelmezhető.

Románia hasonlóképpen fontos logisztikai bázis lehetne egy esetleges európai haderő számára, mivel szintén határos Ukrajnával. Az ország belpolitikai helyzete azonban komplikációkat okozhat: egy populista vezető várható sikere az elnökválasztáson jelentősen befolyásolhatja az ország hozzáállását a nemzetközi katonai együttműködéshez. Emellett az európai „katonai Schengen” rendszer kiépítése még nem történt meg teljes mértékben, ami megnehezíti a csapatok és felszerelések gyors mozgatását ezekbe az országokba és Ukrajna határvidékére.

Bár elméletben Lengyelország és Románia kulcsszerepet játszhatna egy nagyszabású haderő telepítésében, a jelenlegi politikai, logisztikai és nemzetközi együttműködési nehézségek miatt ez a lehetőség egyelőre inkább elméleti, mint gyakorlati.

Bár kicsi az esélye annak, hogy az európaiak egyoldalúan békefenntartókat telepítsenek Ukrajnába, Zelenszkij beszéde és javaslata felkeltheti az európai vezetők figyelmét, és hosszútávú gondolkodásra ösztönözheti őket. Trump valószínűleg megpróbálja majd „megosztani a terheket” az európaiakkal Ukrajna támogatása kapcsán, anélkül hogy ez egy konfliktus kiélezéséhez vezetne Oroszországgal.

Trump felvetheti az európai békefenntartó misszió egy variációját, amelyet aztán Putyinnal folytatott tárgyalásai során taktikai engedményként használhat fel. Együttműködést is kezdeményezhet egy nagy létszámú haderő felállítására Ukrajna nyugati határainál, feltéve, hogy a NATO tagállamai elfogadják azt az USA követelését, hogy a GDP 5%-át védelemre fordítsák.

Zelenszkij terve egyelőre gondolatkísérlet marad

Az USA azonban továbbra sem engedélyezne egyoldalú európai békefenntartó akciókat Ukrajnában, mivel fennáll annak veszélye, hogy egy ilyen lépés háborút provokálhatna Oroszországgal, amely az USA bevonásával járna. A Trump-adminisztráció stratégiájának középpontjában az amerikai érdekek védelme áll, bár nyomás alá helyezheti az európaiakat, hogy növeljék védelmi költségvetésüket és erősítsék katonai jelenlétüket Ukrajna nyugati határainál.

Zelenszkij ambiciózus terve tehát egyelőre csak egy gondolatkísérlet marad, de hosszútávú vitákat indíthat el az európai vezetők és a NATO számára Ukrajna támogatásával kapcsolatban.

Megjelent a BitcoinBázis oldalon.